A betéti társaság, közkereseti társaság és az egyéni cég az EVA tv. előírása alapján – választása szerint – kettős könyvvitelt is vezethetett, a korlátolt felelősségű társaságnak pedig kötelező kettős könyvvitelt vezetnie. Így ezek a vállalkozások evás adóalanyként is a számviteli törvény hatálya alatt voltak.
- a) KIVA-t vagy társasági adót választó vállalkozások esetén
KIVÁ-t vagy társasági adót választó vállalkozás a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) hatálya alatt van, így a számviteli törvény szerint vállalkozónak minősülő szervezeteknek kettős könyvvitel vezetése mellett beszámoló készítési kötelezettsége van.
A kettő könyvvitelt vezető vállalkozás eva adóalanyként is a számviteli törvény hatálya alatt volt, így eva adóalanyiság időszaka alatt is folyamatos az eszközök, kötelezettségek, saját tőke nyilvántartása. Ezért ezen vállalkozói körnél a visszatérés társasági adóalanyiságra vagy KIVA-ra sokkal egyszerűbb.
Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény (Eva. tv.) 20. §-a (3) bekezdésnek előírása szerint a számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó adóalany az adóalanyiság megszűnésének napjával, mint mérlegfordulónappal köteles – a számvitelről szóló törvény szerinti – beszámolót a mérlegfordulónapot követő ötödik hónap utolsó napjáig elkészíteni, valamint – ha egyébként a számvitelről szóló törvény szerint erre kötelezett – letétbe helyezni. Ez esetben a naptári év első napjától az adóalanyiság megszűnésének napjáig terjedő időszak a számvitelről szóló törvény alkalmazásában egy üzleti évnek minősül.
Az EVA-s adóalanyiságot lezáró beszámoló alapján történik a KIVA és társasági adós adóalanyos üzleti év megnyitása. Mivel KIVA-sként és társaság adósként is a könyvvezetési és beszámoló készítési kötelezettség továbbra is fennáll, a lezárt üzleti év főkönyvi kivonata alapján kell KIVA-sként és társasági adóalanyosként megnyitni. Az EVA-s üzleti évet beszámolóval le kell zárni, a beszámolót a mérlegfordulónapot követő ötödik hó végig letétbe kell helyezni, közzé kell tenni, ezen kívül más számviteli kötelezettségük az áttérésnél nincs.
Az EVA adóalanyiság alatt a saját tőke elemei közül az eredménytartalékot – az EVA. tv. előírása alapján – folyamatosan meg kellett bontani EVA-s időszak és nem EVA-s (társasági adóalanyos) időszak eredménytartalékára. Így KIVA és társasági adó adóalanyos nyitó adatok ezt tartalmazzák, külön számítást – a magánszemély adózott befektetésére vonatkozóan – nem kell végezni.
A tárgyi eszközök tekintetében nem kell kettős nyilvántartást vezetni, mert a számvitelben kimutatott bruttó érték megegyezik a társasági adótörvény szerinti bruttó értékkel. Eltérés csak a terv szerinti értékcsökkenésnél lehet, ha a korábbi társasági adóalanyos üzleti években is a társasági adótörvény szerinti értékcsökkenés eltért a számvitelben elszámolt értékcsökkenéstől. EVA adóalanyiság alatt is számvitelben a tárgyi eszközök, immateriális javak terv szerinti értékcsökkenését el kellett számolni. [Az eva tv. 19. §-a (5) bekezdésének c) pontját ebben az esetben is alkalmazni kell, mely szerint az immateriális javaknak és a tárgyi eszközöknek az eva adóalanyként lezárt adóévre a társasági adótörvény szerint időarányosan jutó értékcsökkenési leírását szintén elszámoltnak kell tekinteni, függetlenül megszerzésük időpontjától].
- b) KATA-t választó vállalkozások esetén
KATA adóalany a vállalkozás bevételi nyilvántartás vezet, így a vállalkozás nincs a számviteli törvény hatálya alatt, ezért a KATA adónem választásával kilép a számviteli törvény hatálya alól, így beszámoló készítési kötelezettsége sincs, a vagyon nyilvántartása is megszűnik. Az EVA-s üzleti évet beszámolóval le kell zárni, a beszámolót a mérlegfordulónapot követő ötödik hó végig letétbe kell helyezni, közzé kell tenni, ezen kívül más számviteli kötelezettségük az áttérésnél nincs. A KATA adóalanyiságba történő belépéskor az EVA-s időszak utolsó beszámolójának adatai alapján osztalékadót kiváltó adót kell fizetni, azzal, hogy az adóalapnál a kettős könyvvitelben kimutatott EVA-s eredménytartalékot és az EVÁS eredménytartalékból jóváhagyott osztalékkötelezettséget – mivel azok a magánszemély adózott befektetésének minősülnek – nem kell figyelembe venni.
